Debrecen

Debrecen Magyarország második legnagyobb városa, Hajdú-Bihar megye székhelye.

A várost időnként „a kálvinista Róma” néven vagy cívisvárosként is emlegetik, hisz régen az arisztokratikus, valláserkölcsi alapon működő, kálvinista szigorúságú városvezetése mindenkor a közösség érdekeit tartotta szem előtt, s azt hathatósan védelmezte is. Nem véletlen, hogy Debrecen máig a református teológiai oktatás fellegvára, a magyarországi reformátusság legjelentősebb központja; de újabban római katolikus püspöki székhely is. Az európai hírű református kollégiuma révén Debrecen évszázadok óta iskolaváros.

Debrecen évszázadok óta az észak-alföldi térség természetes szellemi, gazdasági és kereskedelmi központja. Gazdag kulturális emlékeinek, történelmi és vallási nevezetességeinek, fesztiváljainak és gyógyfürdőjének köszönhetően évente látogatók ezreit fogadja a város.

Főbb látnivalók

Nagytemplom és Emlékkert

Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: "...két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel"

A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották benne.
A berendezést Kiss Sámuel kollégiumi rajztanár tervezte, az úrasztalt Dohányosi József debreceni asztalos, Kossuth karosszékét Derecskei József és felesége adományozta a templomnak. A padok – helybeli mesterek munkái – 3000 embernek kínálnak ülőhelyet. Az orgonát Jakob Deutsmann bécsi mester építette 1838-ban. A II. világháború idején gyújtóbomba találat érte az épületet, melynek központi része és a nyugati torony tetőzete is leégett.

Az idők során többször is felújították, s 1980-ban modern orgonát szereltek be, mellyel két hangversenyorgonája lett.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során, 1849 januárjában az ország fővárosát fenyegető osztrák csapatok előnyomulása miatt a kormány és az országgyűlés székhelyét ideiglenesen a cívisvárosba helyezte át. Az ország fővárosa volt Debrecen, amikor 1849. április 14-én Kossuth Lajos kikiáltotta a Habsburgok trónfosztását, felolvasta a függetlenségi nyilatkozatot. Az államférfit itt iktatták be az ország kormányzójává.
Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek.

A Nagytemplom mögött díszes Emlékkert húzódik. Az 1861-ben alakult Emlékkert Társulat tervezete vetette fel, hogy „ A természet által Debrecentől megvont folyóvíz, hegyek és kő hiányát ugyancsak természet adta fák, bokrok és virágok által kell pótolni. A tervezet kezdeményezi, hogy a téren „méltósággal állhassanak olyan emlékszobrok, amiket a hálás nemzedék koronként emelend a haza és a tudományok körül érdemeket szerzett és elhunyt nagy fiainak”.
Az első emlékművet, a Marschalkó János alkotta Haldokló oroszlánt 1865-ben állították fel, az 1849. augusztus 2-i debreceni csata emlékére. A síremlék a század végén a Hősök temetőjébe került. Helyére Tóth András szabadságszobrát állították, melyet 1906-ban elszállítottak a kertből. Helyén ma Bocskai István szobra látható – a bécsi béke 300. évfordulójára emlékezve. Közelében 1895. óta a Gályarabok emlékoszlopa áll.

Szent Anna Katolikus Székesegyház

Helyén már a középkorban is állt hasonló nevű kápolna, erre utal az utcanév is. A templom nem épült volna meg, ha az 1715. évi országgyűlés nem szabja Debrecen szabad királyi városi kiváltságainak feltételéül, hogy a város köteles a római katolikus plébániának, a templomnak és a szerzeteseknek helyet biztosítani.
A barokk stílusú templom 1721 és 1746 között épült fel gróf Csáky Imre püspök költségén a milánói születésű Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Az 1811-es tűzvész megrongálta a templomot. Az 1830-as években Povolny Ferenc tervei nyomán alakult ki homlokzatának és tornyainak végleges kiképzése. A kapuk melletti fülkében balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra, a főbejárat fölött az alapító, Csáky címere látható.
A főoltárkép a templom védőszentjét, a Máriát tanító Szent Annát ábrázolja. A legrégibb és legértékesebb festmény az egyik oltárkép- Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja piros ruhás tanítványai között. Valószínűleg Karl Rahl osztrák festő, Lotz Károly, Than Mór és Munkácsy Mihály mestere festette.
Bizonyosan 18. századiak a mellékoltárok faragványai és barokk szobrai. A mennyezet és az ablakok alatti falfelület a harmincas évekbeli nagy felújításkor kapta nagy freskó-és stukkódíszeit.
Ekkor készültek Ungváry Sándor mennyezetfreskói is, amelyek az Árpád-ház szentjeit ábrázolják. A 15-18. századi katolikusság jellegzetes alakjait idéző faliképek Takács István és Prohászka József munkái.
Az altemplomban a kegyesrend (a piaristák) tagjainak kriptái láthatók, köztük a templomépítő Csáky Imréé.
1993-ban megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.
 

Múzeumok

A város központjában található a több mint egy évszázados múltra visszatekintő, európai hírű Déri Múzeum, mely Györgyi Dénes és Münnich Aladár tervei alapján épült, és 1930-ban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A földszinten két állandó kiállítás található: a keleti szárnyban lévő a tájegység jellegzetes madárvilágát mutatja be, a nyugati szárnyon az ásványok világába tekinthet be a látogató. Az emeleti termekben található a helytörténeti tárlat, egy rendkívül izgalmas egyiptomi és keleti gyűjtemény, valamint a régi képtár. Legtöbben a Munkácsy-termet keresik fel, ahol a híres festő Krisztus-trilógiája csodálható meg.
A Déri Múzeum kupolatermében a múzeum kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát helyeztük el. Itt láthatják látogatóink Déri Frigyes, Déri György, Déri Györgyné Müller Ilona, Zoltai Lajos, Sőregi János, Szomolányi Elemér, Löfkovits Arthur és Ecsedi István arcképeit és olvashatják rövid életrajzukat. Déri Frigyes debreceni díszpolgári oklevelét is megtekinthetik a kupolateremben látogatóink.
A múzeum földszintjén látható a Tájunk madarai és az Ásványok világa című kiállítás.
A Déri Múzeum előtti téren Medgyessy Ferenc szobrait láthatják a látogatók. Közvetlenül az épület előtt a Régészet, Tudomány, Művészet és a Néprajz allegorikus szobrai helyezkednek el. A téren Móricz Zsigmond ülőszobra, a Debreceni Vénusz és a Táncosnő is Medgyessy Ferenc művészetét dicséri.
Debreceni Tivadar Merengő című női aktja is a Déri tér szépségét emeli

Debreceni Református Kollégium Múzeuma

A múzeum (korábbi hivatalos nevén: Református Kollégiumi és Egyházművészeti Múzeum) a Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények tagintézménye. Több évszázados előzmények és egy 19. századi nyilvános periódus után csupán 1964-ben kapott működési engedélyt. A múzeum a többi gyűjteményi ágazathoz, a Nagykönyvtárhoz és Levéltárhoz hasonlóan egyrészt egyházkerületi, azaz regionális hatáskörű, másrészt az egyik legpatinásabb hazai iskola, az 1538-as alapítású Debreceni Kollégium múzeuma. Ez a kettős kötődés megnyilvánul működésének minden területén, a gyűjtőkörtől az állandó kiállításokig.

Fürdőkultúra Nagyerdőn

Debrecen első fürdőházát 1826-ban építették. A fürdőkultúra fejlesztésében az 1930-as évek hoztak nagy változást: Pávai Vajna Ferenc kutatómunkája eredményeként gyógyvizet találtak a Nagyerdőn. Hamarosan megnyílt a strand és jelenlegi helyén megkezdte működését a gyógyfürdő, ma Aquaticum Gyógy- és Fürdőközpont. Az egész évben nyitva tartó, 65 Celsius-fokos hévízzel rendelkező gyógy- és termálfürdő nátriumkloridos, hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, konyhasós, lúgos kémhatású gyógyvize reumatikus, bőrgyógyászati betegségek, és nőgyógyászati problémák enyhítésére kiválóan alkalmas. Különösen kedvelt az úgynevezett váltófürdő, amely az érrendszer regenerációjában játszik fontos szerepet.

 

Forrás: www.debrecen.hu